Az igék
Csoportosítás
A japán igék három csoportba sorolhatóak:
- csoport - Öt fokozatú igék (五段動詞、ごだんどうし)
- csoport - Egy fokozatú igék (一段動詞、いちだんどうし)
- csoport - Rendhagyó igék (不規則動詞、ふきそくどうし)
Öt fokozatú igék (五段動詞)
Ezen igék mindig egy az “u” sorban található szótagra végződnek. Ezek az -う, -つ, -る, -む, -ぶ, -ぬ, -す, -く és a -ぐ szótagok. Az ige végződésének megváltoztatásával és ahhoz különböző igeragozási végződések hozzáadásával számos alakokat képezhetünk.
Nyelvtani szerkezet | う | つ | る | む | ぶ | ぬ | す | く | ぐ | Igeragozási végződés |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Egyszerű tagadó alak | わ | た | ら | ま | ば | な | さ | か | が | +ない |
Műveltető | わ | た | ら | ま | ば | な | さ | か | が | +せる |
Szenvedő | わ | た | ら | ま | ば | な | さ | か | が | +れる |
Udvarias állító alak | い | ち | り | み | び | に | し | き | ぎ | +ます |
Szótári alak | う | つ | る | む | ぶ | ぬ | す | く | ぐ | – |
Potenciális forma | え | て | れ | め | べ | ね | せ | け | げ | +る |
Egyszerű felszólító forma | お | と | ろ | も | ぼ | の | そ | こ | ご | +う |
Kötő forma | って | って | って | んで | んで | んで | して | いて | いで | – |
Egyszerű múlt | った | って | って | んだ | んで | んで | した | いた | いだ | – |
Vegyük például a 飲む(のむ) igét, ami “inni” jelentéssel bír.
- A szótári alakja 飲む, ami az “u” sorban található “む” szótagra végződik.
- Az udvarias állító alakja 飲みます, ami úgy jön létre, hogy a “む” szótagot “み” szótagra cseréljük és hozzáadjuk a “ます” végződést.
- Az egyszerű tagadó alakja 飲まない, ami úgy jön létre, hogy a “む” szótagot “ま” szótagra cseréljük és hozzáadjuk a “ない” végződést.
- A műveltető alakja 飲ませる, ami úgy jön létre, hogy a “む” szótagot “ま” szótagra cseréljük és hozzáadjuk a “せる” végződést.
- A szenvedő alakja 飲まれる, ami úgy jön létre, hogy a “む” szótagot “ま” szótagra cseréljük és hozzáadjuk a “れる” végződést.
- Figyelem: az “う”-re végződő igék esetében a “う” szótagot nem “あ”-ra, hanem “わ”-ra cseréljük.
- Vegyük például az 会う(あう) - “találkozni” igét. Ennek az egyszerű tagadó alakja 会わない(あわない), a műveltető alakja 会わせる(あわせる), a szenvedő alakja pedig 会われる(あわれる) lesz.
- A potenciális alakja 飲める, ami úgy jön létre, hogy a “む” szótagot “め” szótagra cseréljük és hozzáadjuk a “る” végződést.
- A felszólító alakja 飲もう, ami úgy jön létre, hogy a “む” szótagot “も” szótagra cseréljük és hozzáadjuk a “う” végződést.
- A kötő alakja 飲んで, ami úgy jön létre, hogy a “む” szótagot “んで” szótagra cseréljük.
- Figyelem: az 行く(いく) - “menni” igének a kötő alakja 行って(いって) lesz.
- Az egyszerű múlt idejű alakja 飲んだ, ami úgy jön létre, hogy a “む” szótagot “んだ” szótagra cseréljük.
- Figyelem: az 行く(いく) - “menni” igének az egyszerű múlt idejű alakja 行った(いった) lesz.
Az így kapott alakok is tovább módosíthatóak, kombinálhatóak egymással és más szerkezetek alapjául is szolgálnak. De ezekre a későbbiekben még visszatérünk.
Egy fokozatú igék (一段動詞)
Ezen igék mindig “る” szótagra végződnek, de nem minden “る” végződésű ige tartozik ide, vannak kivételek. Amelyek 〜ぁる, 〜ぅる és 〜ぉる végződésűek, biztosan nem ide, hanem az első csoportba tartoznak. Amelyek pedig 〜ぃる vagy 〜ぇる végződésűek, azok tartozhatnak ide, de az előző csoportba is.
Ha ismerjük az ige egyszerű tagadó alakját, akkor nagyobb eséllyel tudjuk megmondani, hogy az ige az első vagy a második csoportba tartozik-e. Ha a “ない” előtti utolsó szótag “〜ぁ”-ra végződik, akkor az ige az első csoportba tartozik. Ha pedig “〜ぃ”-re vagy “〜ぇ”-re végződik, akkor a második csoportba tartozik.
Egyszerű tagadó alak | Utolsó szótag | Utolsó hang | Csoport |
---|---|---|---|
思わない(おもわない) | わ | ~ぁ | 1. csoport |
行かない(いかない) | か | ~ぁ | 1. csoport |
起きない(おきない) | き | ~ぃ | 2. csoport |
食べない(たべない) | べ | ~ぇ | 2. csoport |
Ez a szabály sem 100%-os, van néhány kivétel, de a legtöbb esetben működik.
- Az ある ige az első csoportba tartozik, egyszerű tagadó alakja a ない.
- A する és くる igék a harmadik csoportba tartoznak, egyszerű tagadó alakjaik a しない és こない.
Nyelvtani szerkezet | る | Igeragozási végződés |
---|---|---|
Egyszerű tagadó alak | -る | +ない |
Műveltető | -る | +させる |
Szenvedő | -る | +られる |
Udvarias állító alak | -る | +ます |
Szótári alak | -る | – |
Potenciális forma | -る | +(ら)れる |
Egyszerű felszólító forma | -る | +よう |
Kötő forma | -る | +て |
Egyszerű múlt | -る | +た |
Vegyük például a 食べる(たべる) igét, ami “enni” jelentéssel bír.
- A szótári alakja 食べる, ami az “u” sorban található “る” szótagra végződik.
- Az udvarias állító alakja 食べます, ami úgy jön létre, hogy a “る” szótagot elhagyjuk és hozzáadjuk a “ます” végződést.
- Az egyszerű tagadó alakja 食べない, ami úgy jön létre, hogy a “る” szótagot elhagyjuk és hozzáadjuk a “ない” végződést.
- A műveltető alakja 食べさせる, ami úgy jön létre, hogy a “る” szótagot elhagyjuk és hozzáadjuk a “させる” végződést.
- A szenvedő alakja 食べられる, ami úgy jön létre, hogy a “る” szótagot elhagyjuk és hozzáadjuk a “られる” végződést.
- A potenciális alakja 食べられる, ami úgy jön létre, hogy a “る” szótagot elhagyjuk és hozzáadjuk a “られる” végződést.
- A felszólító alakja 食べよう, ami úgy jön létre, hogy a “る” szótagot elhagyjuk és hozzáadjuk a “よう” végződést.
- A kötő alakja 食べて, ami úgy jön létre, hogy a “る” szótagot elhagyjuk és hozzáadjuk a “て” végződést.
- Az egyszerű múlt idejű alakja 食べた, ami úgy jön létre, hogy a “る” szótagot elhagyjuk és hozzáadjuk a “た” végződést.
Az így kapott alakok is tovább módosíthatóak, kombinálhatóak egymással és más szerkezetek alapjául is szolgálnak. De ezekre nemsokára még visszatérünk.
Rendhagyó igék (不規則動詞)
A rendhagyó igék ragozása eltér a fentebb említett szabályoktól, így ezekre jobban oda kell figyelni. A rendhagyó igék a する és a くる.
Nyelvtani szerkezet | する | くる |
---|---|---|
Egyszerű tagadó alak | しない | こない |
Műveltető | させる | こさせる |
Szenvedő | される | こられる |
Udvarias állító alak | します | きます |
Szótári alak | する | くる |
Potenciális forma | できる | こ(ら)れる |
Egyszerű felszólító forma | しよう | こよう |
Kötő forma | して | きて |
Egyszerű múlt | した | きた |
Átfogó ragozási táblázat
A következő táblázatban összefoglalva látható a három csoportba tartozó igék ragozása.
Nyelvtani szerkezet | 書く (1. csoport) | 食べる (2. csoport) | する (3. csoport) | くる (3. csoport) |
---|---|---|---|---|
Szótári alak | 書く | 食べる | する | くる |
Egyszerű jelen állító | 書く | 食べる | する | くる |
Egyszerű jelen tagadó | 書かない | 食べない | しない | こない |
Kötő forma | 書いて | 食べて | して | きて |
Egyszerű múlt állító | 書いた | 食べた | した | きた |
Egyszerű múlt tagadó | 書かなかった | 食べなかった | しなかった | こなかった |
Udvarias jelen állító | 書きます | 食べます | します | きます |
Udvarias jelen tagadó | 書きません | 食べません | しません | きません |
Udvarias múlt állító | 書きました | 食べました | しました | きました |
Udvarias múlt tagadó | 書きませんでした | 食べませんでした | しませんでした | きませんでした |
Udvarias felszólító forma | 書きましょう | 食べましょう | しましょう | きましょう |
Egyszerű felszólító forma | 書こう | 食べよう | しよう | こよう |
Parancsoló felszólító forma | 書け | 食べろ | しろ | こい |
Potenciális forma állító | 書ける | 食べられる/食べれる | できる | こられる/これる |
Potenciális forma tagadó | 書けない | 食べられない / 食べれない | できない | こられない / これない |
Potenciális forma múlt állító | 書けた | 食べられた / 食べれた | できた | こられた / これた |
Potenciális forma múlt tagadó | 書けなかった | 食べられなかった / 食べれなかった | できなかった | こられなかった / これなかった |
Műveltető állító | 書かせる | 食べさせる | させる | こさせる |
Műveltető tagadó | 書かせない | 食べさせない | させない | こさせない |
Műveltető múlt állító | 書かせた | 食べさせた | させた | こさせた |
Műveltető múlt tagadó | 書かせなかった | 食べさせなかった | させなかった | こさせなかった |
Szenvedő állító | 書かれる | 食べられる | される | こられる |
Szenvedő tagadó | 書かれない | 食べられない | されない | こられない |
Szenvedő múlt állító | 書かれた | 食べられた | された | こられた |
Szenvedő múlt tagadó | 書かれなかった | 食べられなかった | されなかった | こられなかった |
Műveltető szenvedő állító | 書かせられる | 食べさせられる | させられる | こさせられる |
Műveltető szenvedő tagadó | 書かせられない | 食べさせられない | させられない | こさせられない |
Műveltető szenvedő múlt állító | 書かせられた | 食べさせられた | させられた | こさせられた |
Műveltető szenvedő múlt tagadó | 書かせられなかった | 食べさせられなかった | させられなかった | こさせられなかった |