Ugrás a tartalomhoz

Az írás

A japán nyelv három írásrendszert használ egymás mellett:

A hiragana és a katakana a japán írás két szótag-alapú rendszere, melyek különböző célokra szolgálnak.

A hiragana a japán eredetű szavak, nyelvtani elemek és ragozások írására használt.

A 五十音 (gojūon) jelentése “ötven hang”, és a japán írásrendszer egyik alapvető fogalma. Bár a neve ötven hangot sugall, a valóságban a hiragana és katakana írásjelek száma csak 46.

AIUEO
あ (a)い (i)う (u)え (e)お (o)
Kか (ka)き (ki)く (ku)け (ke)こ (ko)
Sさ (sa)し (shi)す (su)せ (se)そ (so)
Tた (ta)ち (chi)つ (tsu)て (te)と (to)
Nな (na)に (ni)ぬ (nu)ね (ne)の (no)
Hは (ha)ひ (hi)ふ (fu)へ (he)ほ (ho)
Mま (ma)み (mi)む (mu)め (me)も (mo)
Yや (ya)ゆ (yu)よ (yo)
Rら (ra)り (ri)る (ru)れ (re)ろ (ro)
Wわ (wa)を (wo)
Nん (n)

A 濁点 (dakuten) a hiragana és katakana írásjelekhez hozzáadott ゛ jel, amely megváltoztatja a hangzásukat.

AIUEO
Gが (ga)ぎ (gi)ぐ (gu)げ (ge)ご (go)
Zざ (za)じ (ji)ず (zu)ぜ (ze)ぞ (zo)
Dだ (da)ぢ (ji)づ (zu)で (de)ど (do)
Bば (ba)び (bi)ぶ (bu)べ (be)ぼ (bo)

A 半濁点 (handakuten) a hiragana és katakana írásjelekhez hozzáadott ゚ jel, amely megváltoztatja a hangzásukat.

AIUEO
Pぱ (pa)ぴ (pi)ぷ (pu)ぺ (pe)ぽ (po)

A 拗音 (yōon) hangok két karakter kombinációjából jönnek létre, ahol az első karakter egy mássalhangzó, a második pedig a j sor karakterek bármelyike. Ezek a karakterek egy új, összevont hangot alkotnak.

YAYUYO
Kきゃ (kya)きゅ (kyu)きょ (kyo)
Gぎゃ (gya)ぎゅ (gyu)ぎょ (gyo)
Sしゃ (sha)しゅ (shu)しょ (sho)
Jじゃ (ja)じゅ (ju)じょ (jo)
Tちゃ (cha)ちゅ (chu)ちょ (cho)
Nにゃ (nya)にゅ (nyu)にょ (nyo)
Hひゃ (hya)ひゅ (hyu)ひょ (hyo)
Bびゃ (bya)びゅ (byu)びょ (byo)
Pぴゃ (pya)ぴゅ (pyu)ぴょ (pyo)
Mみゃ (mya)みゅ (myu)みょ (myo)
Rりゃ (rya)りゅ (ryu)りょ (ryo)

A katakana elsősorban idegen eredetű szavak, nevek, hangutánzó szavak, valamint tudományos és technikai kifejezések írására szolgál.

AIUEO
ア (a)イ (i)ウ (u)エ (e)オ (o)
Kカ (ka)キ (ki)ク (ku)ケ (ke)コ (ko)
Sサ (sa)シ (shi)ス (su)セ (se)ソ (so)
Tタ (ta)チ (chi)ツ (tsu)テ (te)ト (to)
Nナ (na)ニ (ni)ヌ (nu)ネ (ne)ノ (no)
Hハ (ha)ヒ (hi)フ (fu)ヘ (he)ホ (ho)
Mマ (ma)ミ (mi)ム (mu)メ (me)モ (mo)
Yヤ (ya)ユ (yu)ヨ (yo)
Rラ (ra)リ (ri)ル (ru)レ (re)ロ (ro)
Wワ (wa)ヲ (wo)
Nン (n)
AIUEO
Gガ (ga)ギ (gi)グ (gu)ゲ (ge)ゴ (go)
Zザ (za)ジ (ji)ズ (zu)ゼ (ze)ゾ (zo)
Dダ (da)ヂ (ji)ヅ (zu)デ (de)ド (do)
Bバ (ba)ビ (bi)ブ (bu)ベ (be)ボ (bo)
AIUEO
Pパ (pa)ピ (pi)プ (pu)ペ (pe)ポ (po)
YAYUYO
Kキャ (kya)キュ (kyu)キョ (kyo)
Gギャ (gya)ギュ (gyu)ギョ (gyo)
Sシャ (sha)シュ (shu)ショ (sho)
Jジャ (ja)ジュ (ju)ジョ (jo)
Tチャ (cha)チュ (chu)チョ (cho)
Nニャ (nya)ニュ (nyu)ニョ (nyo)
Hヒャ (hya)ヒュ (hyu)ヒョ (hyo)
Bビャ (bya)ビュ (byu)ビョ (byo)
Pピャ (pya)ピュ (pyu)ピョ (pyo)
Mミャ (mya)ミュ (myu)ミョ (myo)
Rリャ (rya)リュ (ryu)リョ (ryo)

Kínai eredetű írásjelek. A kanjik több különböző olvasattal és jelentéssel rendelkezhetnek, attól függően, hogy milyen kontextusban használják őket.

A kanjiknak két fő olvasata van:

Ez a kínai eredetű olvasat, amelyet akkor használunk, amikor a kanji más karakterekkel együtt alkot egy szókapcsolatot.

Ez a japán eredetű olvasat, amely a kanji japán jelentésére vonatkozik. A kunyomi olvasatokat főként akkor használjuk, ha a kanji önállóan áll vagy japán szavak alkotásakor.