Az írás
A japán nyelv három írásrendszert használ egymás mellett:
A hiragana és a katakana a japán írás két szótag-alapú rendszere, melyek különböző célokra szolgálnak.
Hiragana (ひらがな)
Szakasz címe: „Hiragana (ひらがな)”A hiragana a japán eredetű szavak, nyelvtani elemek és ragozások írására használt.
Alap (五十音)
Szakasz címe: „Alap (五十音)”A 五十音 (gojūon) jelentése “ötven hang”, és a japán írásrendszer egyik alapvető fogalma. Bár a neve ötven hangot sugall, a valóságban a hiragana és katakana írásjelek száma csak 46.
| A | I | U | E | O | |
|---|---|---|---|---|---|
| – | あ (a) | い (i) | う (u) | え (e) | お (o) |
| K | か (ka) | き (ki) | く (ku) | け (ke) | こ (ko) |
| S | さ (sa) | し (shi) | す (su) | せ (se) | そ (so) |
| T | た (ta) | ち (chi) | つ (tsu) | て (te) | と (to) |
| N | な (na) | に (ni) | ぬ (nu) | ね (ne) | の (no) |
| H | は (ha) | ひ (hi) | ふ (fu) | へ (he) | ほ (ho) |
| M | ま (ma) | み (mi) | む (mu) | め (me) | も (mo) |
| Y | や (ya) | ゆ (yu) | よ (yo) | ||
| R | ら (ra) | り (ri) | る (ru) | れ (re) | ろ (ro) |
| W | わ (wa) | を (wo) | |||
| N | ん (n) |
Dakuten (濁点)
Szakasz címe: „Dakuten (濁点)”A 濁点 (dakuten) a hiragana és katakana írásjelekhez hozzáadott ゛ jel, amely megváltoztatja a hangzásukat.
| A | I | U | E | O | |
|---|---|---|---|---|---|
| G | が (ga) | ぎ (gi) | ぐ (gu) | げ (ge) | ご (go) |
| Z | ざ (za) | じ (ji) | ず (zu) | ぜ (ze) | ぞ (zo) |
| D | だ (da) | ぢ (ji) | づ (zu) | で (de) | ど (do) |
| B | ば (ba) | び (bi) | ぶ (bu) | べ (be) | ぼ (bo) |
Handakuten (半濁点)
Szakasz címe: „Handakuten (半濁点)”A 半濁点 (handakuten) a hiragana és katakana írásjelekhez hozzáadott ﾟ jel, amely megváltoztatja a hangzásukat.
| A | I | U | E | O | |
|---|---|---|---|---|---|
| P | ぱ (pa) | ぴ (pi) | ぷ (pu) | ぺ (pe) | ぽ (po) |
Összevont hangok (拗音)
Szakasz címe: „Összevont hangok (拗音)”A 拗音 (yōon) hangok két karakter kombinációjából jönnek létre, ahol az első karakter egy mássalhangzó, a második pedig a j sor karakterek bármelyike. Ezek a karakterek egy új, összevont hangot alkotnak.
| YA | YU | YO | |
|---|---|---|---|
| K | きゃ (kya) | きゅ (kyu) | きょ (kyo) |
| G | ぎゃ (gya) | ぎゅ (gyu) | ぎょ (gyo) |
| S | しゃ (sha) | しゅ (shu) | しょ (sho) |
| J | じゃ (ja) | じゅ (ju) | じょ (jo) |
| T | ちゃ (cha) | ちゅ (chu) | ちょ (cho) |
| N | にゃ (nya) | にゅ (nyu) | にょ (nyo) |
| H | ひゃ (hya) | ひゅ (hyu) | ひょ (hyo) |
| B | びゃ (bya) | びゅ (byu) | びょ (byo) |
| P | ぴゃ (pya) | ぴゅ (pyu) | ぴょ (pyo) |
| M | みゃ (mya) | みゅ (myu) | みょ (myo) |
| R | りゃ (rya) | りゅ (ryu) | りょ (ryo) |
Katakana (カタカナ)
Szakasz címe: „Katakana (カタカナ)”A katakana elsősorban idegen eredetű szavak, nevek, hangutánzó szavak, valamint tudományos és technikai kifejezések írására szolgál.
Alap (五十音)
Szakasz címe: „Alap (五十音)”| A | I | U | E | O | |
|---|---|---|---|---|---|
| – | ア (a) | イ (i) | ウ (u) | エ (e) | オ (o) |
| K | カ (ka) | キ (ki) | ク (ku) | ケ (ke) | コ (ko) |
| S | サ (sa) | シ (shi) | ス (su) | セ (se) | ソ (so) |
| T | タ (ta) | チ (chi) | ツ (tsu) | テ (te) | ト (to) |
| N | ナ (na) | ニ (ni) | ヌ (nu) | ネ (ne) | ノ (no) |
| H | ハ (ha) | ヒ (hi) | フ (fu) | ヘ (he) | ホ (ho) |
| M | マ (ma) | ミ (mi) | ム (mu) | メ (me) | モ (mo) |
| Y | ヤ (ya) | ユ (yu) | ヨ (yo) | ||
| R | ラ (ra) | リ (ri) | ル (ru) | レ (re) | ロ (ro) |
| W | ワ (wa) | ヲ (wo) | |||
| N | ン (n) |
Dakuten (濁点)
Szakasz címe: „Dakuten (濁点)”| A | I | U | E | O | |
|---|---|---|---|---|---|
| G | ガ (ga) | ギ (gi) | グ (gu) | ゲ (ge) | ゴ (go) |
| Z | ザ (za) | ジ (ji) | ズ (zu) | ゼ (ze) | ゾ (zo) |
| D | ダ (da) | ヂ (ji) | ヅ (zu) | デ (de) | ド (do) |
| B | バ (ba) | ビ (bi) | ブ (bu) | ベ (be) | ボ (bo) |
Handakuten (半濁点)
Szakasz címe: „Handakuten (半濁点)”| A | I | U | E | O | |
|---|---|---|---|---|---|
| P | パ (pa) | ピ (pi) | プ (pu) | ペ (pe) | ポ (po) |
Összevont hangok (拗音)
Szakasz címe: „Összevont hangok (拗音)”| YA | YU | YO | |
|---|---|---|---|
| K | キャ (kya) | キュ (kyu) | キョ (kyo) |
| G | ギャ (gya) | ギュ (gyu) | ギョ (gyo) |
| S | シャ (sha) | シュ (shu) | ショ (sho) |
| J | ジャ (ja) | ジュ (ju) | ジョ (jo) |
| T | チャ (cha) | チュ (chu) | チョ (cho) |
| N | ニャ (nya) | ニュ (nyu) | ニョ (nyo) |
| H | ヒャ (hya) | ヒュ (hyu) | ヒョ (hyo) |
| B | ビャ (bya) | ビュ (byu) | ビョ (byo) |
| P | ピャ (pya) | ピュ (pyu) | ピョ (pyo) |
| M | ミャ (mya) | ミュ (myu) | ミョ (myo) |
| R | リャ (rya) | リュ (ryu) | リョ (ryo) |
Kanji (漢字)
Szakasz címe: „Kanji (漢字)”Kínai eredetű írásjelek. A kanjik több különböző olvasattal és jelentéssel rendelkezhetnek, attól függően, hogy milyen kontextusban használják őket.
Olvasatok
Szakasz címe: „Olvasatok”A kanjiknak két fő olvasata van:
Onyomi (音読み)
Szakasz címe: „Onyomi (音読み)”Ez a kínai eredetű olvasat, amelyet akkor használunk, amikor a kanji más karakterekkel együtt alkot egy szókapcsolatot.
Kunyomi (訓読み)
Szakasz címe: „Kunyomi (訓読み)”Ez a japán eredetű olvasat, amely a kanji japán jelentésére vonatkozik. A kunyomi olvasatokat főként akkor használjuk, ha a kanji önállóan áll vagy japán szavak alkotásakor.