Ugrás a tartalomhoz

Az igék

A japán igék három csoportba sorolhatóak:

  1. csoport - Öt fokozatú igék (五段動詞、ごだんどうし)
  2. csoport - Egy fokozatú igék (一段動詞、いちだんどうし)
  3. csoport - Rendhagyó igék (不規則動詞、ふきそくどうし)

Ezen igék mindig egy az “u” sorban található szótagra végződnek. Ezek az -う, -つ, -る, -む, -ぶ, -ぬ, -す, -く és a -ぐ szótagok. Az ige végződésének megváltoztatásával és ahhoz különböző igeragozási végződések hozzáadásával számos alakokat képezhetünk.

Nyelvtani szerkezetIgeragozási végződés
Egyszerű tagadó alak+ない
Műveltető+せる
Szenvedő+れる
Udvarias állító alak+ます
Szótári alak
Potenciális forma+る
Egyszerű felszólító forma+う
Kötő formaってってってんでんでんでしていていで
Egyszerű múltったったったんだんでんでしたいたいだ

Vegyük például a 飲む(のむ) igét, ami “inni” jelentéssel bír.

  • A szótári alakja 飲む, ami az “u” sorban található “む” szótagra végződik.
  • Az udvarias állító alakja 飲みます, ami úgy jön létre, hogy a “む” szótagot “み” szótagra cseréljük és hozzáadjuk a “ます” végződést.
  • Az egyszerű tagadó alakja 飲まない, ami úgy jön létre, hogy a “む” szótagot “ま” szótagra cseréljük és hozzáadjuk a “ない” végződést.
  • A műveltető alakja 飲ませる, ami úgy jön létre, hogy a “む” szótagot “ま” szótagra cseréljük és hozzáadjuk a “せる” végződést.
  • A szenvedő alakja 飲まれる, ami úgy jön létre, hogy a “む” szótagot “ま” szótagra cseréljük és hozzáadjuk a “れる” végződést.
    • Figyelem: az “う”-re végződő igék esetében a “う” szótagot nem “あ”-ra, hanem “わ”-ra cseréljük.
    • Vegyük például az 会う(あう) - “találkozni” igét. Ennek az egyszerű tagadó alakja 会わない(あわない), a műveltető alakja 会わせる(あわせる), a szenvedő alakja pedig 会われる(あわれる) lesz.
  • A potenciális alakja 飲める, ami úgy jön létre, hogy a “む” szótagot “め” szótagra cseréljük és hozzáadjuk a “る” végződést.
  • A felszólító alakja 飲もう, ami úgy jön létre, hogy a “む” szótagot “も” szótagra cseréljük és hozzáadjuk a “う” végződést.
  • A kötő alakja 飲んで, ami úgy jön létre, hogy a “む” szótagot “んで” szótagra cseréljük.
    • Figyelem: az 行く(いく) - “menni” igének a kötő alakja 行って(いって) lesz.
  • Az egyszerű múlt idejű alakja 飲んだ, ami úgy jön létre, hogy a “む” szótagot “んだ” szótagra cseréljük.
    • Figyelem: az 行く(いく) - “menni” igének az egyszerű múlt idejű alakja 行った(いった) lesz.

Az így kapott alakok is tovább módosíthatóak, kombinálhatóak egymással és más szerkezetek alapjául is szolgálnak. De ezekre a későbbiekben még visszatérünk.

Ezen igék mindig “る” szótagra végződnek, de nem minden “る” végződésű ige tartozik ide, vannak kivételek. Amelyek 〜ぁる, 〜ぅる és 〜ぉる végződésűek, biztosan nem ide, hanem az első csoportba tartoznak. Amelyek pedig 〜ぃる vagy 〜ぇる végződésűek, azok tartozhatnak ide, de az előző csoportba is.

Ha ismerjük az ige egyszerű tagadó alakját, akkor nagyobb eséllyel tudjuk megmondani, hogy az ige az első vagy a második csoportba tartozik-e. Ha a “ない” előtti utolsó szótag “〜ぁ”-ra végződik, akkor az ige az első csoportba tartozik. Ha pedig “〜ぃ”-re vagy “〜ぇ”-re végződik, akkor a második csoportba tartozik.

Egyszerű tagadó alakUtolsó szótagUtolsó hangCsoport
思わない(おもわない)~ぁ1. csoport
行かない(いかない)~ぁ1. csoport
起きない(おきない)~ぃ2. csoport
食べない(たべない)~ぇ2. csoport

Ez a szabály sem 100%-os, van néhány kivétel, de a legtöbb esetben működik.

  • Az ある ige az első csoportba tartozik, egyszerű tagadó alakja a ない.
  • A する és くる igék a harmadik csoportba tartoznak, egyszerű tagadó alakjaik a しない és こない.
Nyelvtani szerkezetIgeragozási végződés
Egyszerű tagadó alak-る+ない
Műveltető-る+させる
Szenvedő-る+られる
Udvarias állító alak-る+ます
Szótári alak-る
Potenciális forma-る+(ら)れる
Egyszerű felszólító forma-る+よう
Kötő forma-る+て
Egyszerű múlt-る+た

Vegyük például a 食べる(たべる) igét, ami “enni” jelentéssel bír.

  • A szótári alakja 食べる, ami az “u” sorban található “る” szótagra végződik.
  • Az udvarias állító alakja 食べます, ami úgy jön létre, hogy a “る” szótagot elhagyjuk és hozzáadjuk a “ます” végződést.
  • Az egyszerű tagadó alakja 食べない, ami úgy jön létre, hogy a “る” szótagot elhagyjuk és hozzáadjuk a “ない” végződést.
  • A műveltető alakja 食べさせる, ami úgy jön létre, hogy a “る” szótagot elhagyjuk és hozzáadjuk a “させる” végződést.
  • A szenvedő alakja 食べられる, ami úgy jön létre, hogy a “る” szótagot elhagyjuk és hozzáadjuk a “られる” végződést.
  • A potenciális alakja 食べられる, ami úgy jön létre, hogy a “る” szótagot elhagyjuk és hozzáadjuk a “られる” végződést.
  • A felszólító alakja 食べよう, ami úgy jön létre, hogy a “る” szótagot elhagyjuk és hozzáadjuk a “よう” végződést.
  • A kötő alakja 食べて, ami úgy jön létre, hogy a “る” szótagot elhagyjuk és hozzáadjuk a “て” végződést.
  • Az egyszerű múlt idejű alakja 食べた, ami úgy jön létre, hogy a “る” szótagot elhagyjuk és hozzáadjuk a “た” végződést.

Az így kapott alakok is tovább módosíthatóak, kombinálhatóak egymással és más szerkezetek alapjául is szolgálnak. De ezekre nemsokára még visszatérünk.

A rendhagyó igék ragozása eltér a fentebb említett szabályoktól, így ezekre jobban oda kell figyelni. A rendhagyó igék a する és a くる.

Nyelvtani szerkezetするくる
Egyszerű tagadó alakしないこない
Műveltetőさせるこさせる
Szenvedőされるこられる
Udvarias állító alakしますきます
Szótári alakするくる
Potenciális formaできるこ(ら)れる
Egyszerű felszólító formaしようこよう
Kötő formaしてきて
Egyszerű múltしたきた

A következő táblázatban összefoglalva látható a három csoportba tartozó igék ragozása.

Nyelvtani szerkezet書く (1. csoport)食べる (2. csoport)する (3. csoport)くる (3. csoport)
Szótári alak書く食べるするくる
Egyszerű jelen állító書く食べるするくる
Egyszerű jelen tagadó書かない食べないしないこない
Kötő forma書いて食べてしてきて
Egyszerű múlt állító書いた食べたしたきた
Egyszerű múlt tagadó書かなかった食べなかったしなかったこなかった
Udvarias jelen állító書きます食べますしますきます
Udvarias jelen tagadó書きません食べませんしませんきません
Udvarias múlt állító書きました食べましたしましたきました
Udvarias múlt tagadó書きませんでした食べませんでしたしませんでしたきませんでした
Udvarias felszólító forma書きましょう食べましょうしましょうきましょう
Egyszerű felszólító forma書こう食べようしようこよう
Parancsoló felszólító forma書け食べろしろこい
Potenciális forma állító書ける食べられる/食べれるできるこられる/これる
Potenciális forma tagadó書けない食べられない / 食べれないできないこられない / これない
Potenciális forma múlt állító書けた食べられた / 食べれたできたこられた / これた
Potenciális forma múlt tagadó書けなかった食べられなかった / 食べれなかったできなかったこられなかった / これなかった
Műveltető állító書かせる食べさせるさせるこさせる
Műveltető tagadó書かせない食べさせないさせないこさせない
Műveltető múlt állító書かせた食べさせたさせたこさせた
Műveltető múlt tagadó書かせなかった食べさせなかったさせなかったこさせなかった
Szenvedő állító書かれる食べられるされるこられる
Szenvedő tagadó書かれない食べられないされないこられない
Szenvedő múlt állító書かれた食べられたされたこられた
Szenvedő múlt tagadó書かれなかった食べられなかったされなかったこられなかった
Műveltető szenvedő állító書かせられる食べさせられるさせられるこさせられる
Műveltető szenvedő tagadó書かせられない食べさせられないさせられないこさせられない
Műveltető szenvedő múlt állító書かせられた食べさせられたさせられたこさせられた
Műveltető szenvedő múlt tagadó書かせられなかった食べさせられなかったさせられなかったこさせられなかった

A japán igék lehetnek alanyi (自動詞、じどうし) és tárgyas (他動詞、たどうし) igék is. Az alanyi igék önmaguktól végbemenő cselekvéseket vagy állapotokat írnak le, míg a tárgyas igék valaki által végrehajtott cselekvéseket írnak le. Az alanyi igékhez kapcsolódó alanyt a が partikula jelöli. A tárgyas igékhez kapcsolódó tárgyat az を partikula jelöli.

IgeOlvasatTípusaJelentésPélda
見るみる他動詞nézテレビを見る。
見せるみせる他動詞mutat写真を見せる。
見えるみえる自動詞látszik山が見える。
見つけるみつける他動詞talál鍵を見つけた。
見つかるみつかる自動詞meglesz鍵が見つかった。
IgeOlvasatTípusaJelentésPélda
開けるあける他動詞nyitドアを開ける。
開くあく自動詞kinyílikドアが開く。
閉めるしめる他動詞zárドアを閉める。
閉まるしまる自動詞bezáródikドアが閉まる。
閉じるとじる他動詞becsuk本を閉じる。
IgeOlvasatTípusaJelentésPélda
入れるいれる他動詞beenged犬を部屋に入れる。
入るはいる自動詞bemegy犬が部屋に入る。
出すだす他動詞kienged水を出す。
出るでる自動詞kimegy犬が部屋を出る。
IgeOlvasatTípusaJelentésPélda
始めるはじめる他動詞elkezd授業を始める。
始まるはじまる自動詞elkezdődik授業が始まる。
続けるつづける他動詞folytat授業を続ける。
続くつづく自動詞folytatódik授業が続く。
終えるおえる他動詞befejez授業を終える。
終わるおわる自動詞befejeződik授業が終わる。
IgeOlvasatTípusaJelentésPélda
眠らせるねむらせる他動詞elaltat子供を眠らせる。
眠るねむる自動詞elalszik子供が眠る。
起こすおこす他動詞felébreszt子供を起こす。
起きるおきる自動詞felébred子供が起きる。
IgeOlvasatTípusaJelentésPélda
壊すこわす他動詞eltörおもちゃを壊す。
壊れるこわれる自動詞eltörikおもちゃが壊れる。
直すなおす他動詞megjavít車を直す。
直るなおる自動詞megjavul車が直った。
治すなおす他動詞meggyógyít病気を治す。
治るなおる自動詞meggyógyul病気が治った。
IgeOlvasatTípusaJelentésPélda
勝つかつ自動詞nyerチームが勝つ。
負けるまける自動詞veszítチームが負ける。
IgeOlvasatTípusaJelentésPélda
冷やすひやす他動詞lehűt飲み物を冷やす。
冷えるひえる自動詞lehűl飲み物が冷える。
温めるあたためる他動詞felmelegítスープを温める。
温まるあたたまる自動詞felmelegszikスープが温まる。
IgeOlvasatTípusaJelentésPélda
上げるあげる他動詞felemel手を上げる。
上がるあがる自動詞felemelkedik気温が上がる。
下げるさげる他動詞leereszt手を下げる。
下がるさがる自動詞leereszkedik気温が下がる。
増すます他動詞növel人数を増す。
増えるふえる自動詞növekszik人数が増える。
減らすへらす他動詞csökkent人数を減らす。
減るへる自動詞csökken人数が減る。
IgeOlvasatTípusaJelentésPélda
乗せるのせる他動詞felrak机に乗せる。
乗るのる自動詞felszállバスに乗る。
降ろすおろす他動詞lerak車から降ろす。
降りるおりる自動詞leszállバスを降りる。
IgeOlvasatTípusaJelentésPélda
育てるそだてる他動詞nevel子供を育てる。
育つそだつ自動詞nevelkedik子供が育つ。
IgeOlvasatTípusaJelentésPélda
広げるひろげる他動詞kiszélesít, széttár手を広げる。
広がるひろがる自動詞kiszélesedik, szétterül道が広がる。